news

Magyarországon 2,7 millió családi ház van. Energetikailag korszerűnek 5-10%-uk mondható, melyek energetikai korszerűsítést nem igényelnek, hiszen ezeket eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljes körűen felújították azokat. Az épületek 5-8 %-a bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, vagy állapota okán nem igazán lakható. A magyarországi családi ház állomány megközelítőleg 15%-a már átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, azonban több mint 60%-ukra igen jelentős felújítás vár még. Budapesten és Pest megyében, valamint a megyei jogú városokban a korszerű, szigetelt családi házak aránya 10-15%-al magasabb az országos átlagnál.

A 2021. januártól életbe lépő változások számos építtetőt elbizonytalanítanak. Az új rendelkezések hatására többen is attól tartanak, hogy a "közel nulla energiaigényű" ingatlanok kritériumainak megfeleléséhez a korábbiakhoz képest alapvetően más és sokkal drágább házat kell felhúznia. Ez azonban távolról sincs így. Az új családi házat építtetőknek az alábbi 3+1 fontos dologgal tisztában kell lennie mielőtt a munkába belevágnak, ezek az információk nagyban segítenek abban, hogy a költségek ne szálljanak el.

A magyar albérletpiacon összességében bérlők vannak kedvezőbb helyzetben, a bérleti díjak pedig tovább csökkennek - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. Az országszerte kiadó lakások bérleti díjának alakulását bemutató KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint augusztusban 6,4 százalékos volt a csökkenés éves összevetésben. Az országos átlagot meghaladó mértékben tavalyhoz képest 10,2 százalékkal csökkentek a budapesti lakbérek. Pest megyében 3,7 százalékkal, a dél-alföldi régióban 3,6 százalékkal, a Nyugat-Dunántúlon pedig 3 százalékkal mérséklődtek a bérleti díjak, a dél-dunántúli térségben pedig 0,8 százalékos volt a visszaesés. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a Közép-Dunántúl kiadó lakásainál 0,2 százalékos emelkedés történt, az észak-magyarországi albérletekért pedig 2,4 százalékkal többet kellett adni.

Új lendületet kaphatnak a lakásépítések az ismét bevezetendő kedvezményes, ötszázalékos lakásáfának köszönhetően. A gazdaságvédelmi akcióterv és a korábban beharangozott otthonteremtési program részét képező intézkedés alapján 2022 végéig ismét ötszázalékos áfatartalommal lehet értékesíteni az addig elkészült új lakásokat. Az idei évben folyamatosan csökkenő építési kedv ellenére lesz mit megépíteniük az építési vállalkozóknak, de a bejelentés szinte az utolsó pillanatban érkezett.

Egyelőre nehéz pontosan számszerűsíteni, hogy milyen károkat okoz a koronavírus-járvány a gazdaságban, a háztartások mindennapjaiban. Az viszont jól látszik, hogy a háztartások jelentős része reagált a pandémiára, mégpedig óvatosabbak lettek a bizonytalan körülmények miatt.

A Sziléziai Egyetem Krzysztof Kieslowskiról elnevezett rádiós és televíziós karának katowicei épületét választották a világ legjobb téglaépítészeti alkotásának szerdán a Brick Award 2020 bécsi eredményhirdetésén és díjátadóján. A Wienerberger által először 2004-ben életre hívott pályázatra – amelynek eredménye hangsúlyozottan független zsűri szavazata alapján alakul ki – idén 55 országból csaknem 650 projektet neveztek. A nagydíjas mellett további négy kategóriagyőztest és egy különdíjasat is választottak.

Megkavarta lakáspiacot a pandémia, a keresleti oldal és a kínálati ugyanis eltérő utakon jár a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta. A piacon volt egy komolya zuhanás, majd jött a visszapattanás, az elmúlt hetekben pedig kedvező jelek is láthatóak, de a bizonytalanság érezhető. Az is látszik, hogy a járvány intenzitásával párhuzamosan mozog az lakásadásvételek alakulása - derül ki az ingatlan.com és a money.hu legfrissebb összeállításából.

Jelentősen átrajzolta az új lakóingatlanok iránti keresletet a koronavírus, mivel a vevőjelöltek körében népszerűbbé váltak az új építésű házak a társasházi lakásokhoz képest - áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében, amely több mint 10 ezer hirdetés alapján vizsgálta az új lakások piacán a kereslet és a kínálat alakulását.

Még mindig óriási a szakadék a magyar jelzálog- és lakáshitelpiacon. Miközben az új jelzáloghiteleknél a fix kamatozású hitelek vannak döntő fölényben, a meglévőek közel fele, 49 százaléka számít kockázatosnak, azaz változó kamatozásúnak. Magyarországon 1457 milliárd forintra rúg az olyan változó kamatozású lakáshitelek volumene, amelyeknél legalább 10 év van hátra futamidőből. A rizikós hiteleket ma már egyszerűen le lehet cserélni biztonságos, fix törlesztésú lakáshitelekre. Az érintettek körében van is erre igény: a money.hu kalkulátorait augusztusban használók több mint 10 százaléka hitelkiváltásra kért ajánlatokat. Ezzel pedig a hitelcsere a második legnépszerűbb hitelcél a használt lakás vásárlása után.

Az évekig tartó lakásdrágulás megtorpanása, az árak csökkenése az elmúlt egy évben egyre erősebben látszik, most újabb fejlemények támasztják alá a folyamatot.