news

Románia januári csatlakozása a schengeni övezethez berobbantotta a kelet-magyarországi lakóingatlanok iránti keresletet. Elsősorban a határhoz közeli településeken jelentek meg a Romániából érkező vásárlók.

Új időszámítás kezdődik az ingatlanpiacon, mert fokozatos bevezetés után január 15-én az egész országban elindul az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer. A rendszer bevezetésével visszaszorul a papíralapú ügyintézés. A digitalizációval jelentősen csökkenhet az ingatlanügyletek költsége. Emellett sokkal gyorsabbá válik az ügyintézés is. A jövőben akár 1 óra alatt lebonyolítható lesz egy klasszikus lakásadásvétel, ami óriási szintlépést jelent a mostani az adminisztrációs időhöz képest. A rendszer elindulásával pedig az ügyvédek is nagyobb szerepet kapnak.

Erőteljesre sikerül az évkezdet a lakáspiacon. Az eladó lakások iránti érdeklődések 8 százalékkal nőttek éves szinten és 28 százalékkal haladták meg a két évvel korábbit. Fokozódó kereslet látható az eladó családi, iker- és sorházak esetében, amelyek az érdeklődések 55 százalékát adták az idén, míg az elmúlt években 45 százalékos volt az arányuk. Az év kezdetén a községekben és a kisebb városokban eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések száma nőtt jobban, a megyei jogú városok és főváros kereslete lassabban ébred.

2024-ben több mint 530 ezer hirdetést adtak fel az ingatlan.com oldalán. A tavaly 255 ezer lakóingatlant hirdettek meg eladásra, ami 4 százalékkal haladja meg a 2023-as szintet. A tulajdonosok által 2024-ben eladásra meghirdetett 80 ezer lakás és ház több éves csúcsot ért el, ennél nagyobb eladási kedv csak 2020-ban volt az ingatlantulajdonosok körében. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyében nőtt legnagyobb mértékben a friss kínálat, ami a korábbi évekről elhalasztott adásvételek pótlásának is köszönhető. A kereslet tavalyi élénkülése pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Vas és Pest vármegyékben volt a leglátványosabb. A sereghajtó vármegyék viszont meglepetést hozhatnak 2025-ben.

Nagyon rossz állapotban a hazai épületállomány. A családok éves rezsiköltsége gyakran meghaladja az egymillió forintot, amelynek jelentős részét a fűtés és hűtésre fordított költség teszi ki. A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint Magyarországon ugyanis az épületek 60-70 százalékában nincs megfelelően szigetelve sem a tető, sem a födém. A hiányos szigetelés miatt az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón, míg 25 százaléka a tetőn keresztül távozik.

Felemásra sikerült a november a lakáspiacon. Októberhez képest 5 százalékkal mérséklődött a kereslet a szezonalitással összhangban, éves szinten viszont még így is 10 százalékkal erősödött. A vevők egy része a jövőre életbe lépő támogatások és adókedvezmények részletszabályaira vár, ezért sokan 2025 elejére halasztották a döntésüket. A novemberben feladott lakáshirdetések száma is 2 százalékkal bővült éves összevetésben, ami pozitív várakozásokat tükröz az eladók részéről. A teljes kínálat ugyanis a vevők porszívóhatásának köszönhetően 5 százalékkal csökkent tavaly novemberhez képest. A lakáspiac fontos mutatója is élénkülést jelez, mivel az értékesítési idő tavaly novemberhez képest egy héttel csökkent.

A Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjon az Ipar kategóriában az első helyen végzett a Schneider Electric Dunavecsén megépült okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS). A 28 ezer négyzetméteres üzem megvalósítása során a gyártási hatékonyságot növelő intelligens megoldások alkalmazása mellett kiemelt figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra.

A balatonfüredi Aranyhíd sétány volt tavaly az ország legdrágább utcája 2,64 millió forintos átlagos négyzetméterárral a KSH adatai alapján. Ezzel a főváros elvesztette a korábbi, évtizedeken át tartó elsőségét. Második lett a múlt évben a Kossuth tér 2,54 millió értékkel, a harmadik pedig a budai Ruthén út 2,37 millióval. A legolcsóbb és legdrágább közterületek négyzetméterárai között tavaly 115-szörös volt a különbség, idén ugyanez már 236-szorosra nőtt. 2024-ben eladó lakóingatlanok alapján viszont már a legdrágább közterület a II. kerületi Türbe tér volt 3,8 millió forintos összeggel. A fővároson kívül pedig masszív balatoni fölény látható, balatonfüredi, tihanyi, balatonfenyvesi, valamint balatonkenesei utcákkal és 2,2-2,8 millió forintos négyzetméterárakkal.

Budapesten stagnáltak, országosan pedig csökkentek az átlagos lakbérek októberben. Ez a szezonális okok mellett azzal magyarázható, hogy a bérlők már egyre nehezebben tartanak lépést az albérlet-drágulással. Ezt alátámasztja az is, hogy jelentősen megnőtt a kínálat, vagyis a kiadó lakások száma. November elején a fővárosi albérletpiacot 250 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemezte. A városrészeket nézve 160 ezer forinttól 340 ezer forintig terjed a skála. A XI. kerületben 263 ezer, a XIII.-ban pedig 250 ezer forint a jellemző átlag. A fővároson kívüli piacon még mindig Debrecen az éllovas a bérleti díjak mértékét nézve, ott ugyanis 230 ezer forint az átlagos lakbér. Utána következik Győr 200 ezer forinttal.

A várakozásoknak megfelelően 19 százalékkal csökkent az újlakás-átadások száma az év első kilenc hónapjában és a lakásépítési kedv is 2 százalékkal mérséklődött éves összevetésben. Az új lakások iránti kereslet viszont a 2019-es és 2021-es két számjegyű bővülés után ismét jelentős, 26 százalékos növekedést mutat. Az árak is emelkedőben vannak, Budapesten 1,38 millió forint az átlagos négyzetméterár. A legnagyobb újlakás-kínálattal rendelkező kerületek közül a XIII.-ben majdnem 1,5 millió forintról van szó. Hasonló ár jellemzi a III. kerületet, a XIV.-ben viszont 1,3 millió forint alatt marad az átlag. Már öt vármegyeszékhelyen haladja meg az új lakások átlagos négyzetméterára az 1 millió forintot.