Bár a hazai építőiparban általánosan elterjedt szokás az építkezés legmagasabb pontjánál megtartott bokrétaünnep, nem sokat tudunk a hagyomány múltjáról, szimbolikájáról és szerepéről. Ezt a hiányt igyekeztünk pótolni egy történelmi betekintővel és egy meghatározó magyar cég megkeresésével - írja oldalán a magyaepitok.hu.
Középkori teljesítési igazolásból lett hagyomány
Az épület tartószerkezetének elkészültekor megrendezett ünnepség német munkások által honosodott meg hazánkban. Tájegységenként eltérő neve van eredeti otthonában, melyek közül talán a legismertebb a Richtfest, tükörfordításban felemelési ünnep. A középkorból származó szokás jogi szerepet is játszott, egyfajta teljesítési igazolásként működött. A legkorábban a 13. századi említésekből ismert hagyomány a fizikai munkásokat és a kivitelezőt ünnepli meg.
A régi hagyományok szerint a munkában részt vevő egyik vezető ács, vagy pallér helyezte fel a koszorút az épület legmagasabb pontjára, és beszédet mondott, melyben köszönetet mondott az építtetőnek és Isten áldását kérte a felépült házra. Ezután egy pohár borral, vagy pálinkával ivott az építkezés elkészültének közeledtére, melyet ceremoniálisan a földhöz kellett vágni – ha a magasból földet érő pohár nem tört el, az szégyent jelentett az építőmesternek.
A fizikai munka becsületét ünneplik
A bokrétaünnepet mindig az építkezés helyszínén tartják és eredetileg mindig munkaidőben történt. Elengedhetetlen része a lakoma, melyre mindenkit meghívnak, aki részt vett a munkában. A költségeket hagyományosan az építtető állta, igaz ezt általában előre belefoglalták az alkudozásnál az építkezés keretébe. A korábbi évszázadokban szokásjogi szerepet játszó feladat egyre inkább szimbolikussá vált és a hagyományokat sokszor megtörő huszadik század után már nem feltétlenül tartják meg Magyarországon.
Amikor ezt az ünnepet megrendezi egy kivitelező akkor a saját szakmája hagyományait ünnepli meg a projekt mellett. Így a mai gyorsuló, a fizikai valóságot gyakran elhanyagoló - ezzel együtt a fizikai munkát leértékelő - világban nem csak az adott építkezés sikerét jelzik, hanem a gyökerekhez is visszatérnek.
A harmadik emeleten sütöttek ökröt
Hogy mindezek a hagyományok és üzenetek hogyan élnek tovább a modern építőiparban, a Market Építő egyik legnagyobb beruházásnál néztük meg személyesen. Ahogy azt korábbi riportunkban is jeleztük, a Telekom új budapesti székházának építése novemberben érte el a szerkezetkész állapotot, így adta magát, hogy ezt a bokrétaünnepet célozzuk meg.
A népligeti építkezésen kiderült, ma is van lakoma a bokrétaünnepségen: a hatalmas irodaház harmadik emeletén sütöttek egy 500 kg súlyú ökröt mintegy 450 résztvevővel. Az építésvezető ma is tart beszédet, bár poharat most már nem szokás törni, és darukkal emelik fel a feldíszített fát a nyolcemeletes épület tetejére. A hangulat azonban ugyanúgy ünnepi és barátságos, mint ahogyan az évszázadokkal ezelőtt lehetett.
Munkások nélkül nem épülnek házak
„Huszonkét éve a filozófiánk része, hogy értékünk az ember. Minden ember, legyen bárhol is a folyamatokban. Az emberi kapcsolatok fogaskereke működteti a szakmánkat. A rendszer meghatározó elemei a fizikai munkások, akik nélkül nem épülnek házak” – mondta el ezzel kapcsolatban lapunknak Scheer Sándor, a Market vezérigazgatója.
„A bokrétaünnep egy nagyszerű lehetőség, hogy megálljunk egy pillanatra az egyik mérföldkőnél az őszinte köszönetnyilvánításra” – tette hozzá. A vezető kiemelte: roppant fontosnak tartják a cégcsoportban a hagyománytiszteletet és a megbecsülést, valamint elmondta: azon dolgoznak, hogy a kétkezi munka megbecsülése javuljon. „Ezért tartjuk az évszázados hagyományokat ma is korszerűnek és követendőnek a jövőben" – fejtette ki. Hogy a cég számára mennyire fontos a fizikai munka elismerésének erősítése, arra ezen a korábbi rendezvényen vállalt fontos szerepük is példát adott.