Kétszer többet drágult, ami felújított, szigetelt
A friss, 2021 szeptemberében készített adatelemzés szerint a kétablakos, egy vagy kétszintes, a hatvanas, hetvenes, illetve nyolcvanas években épült, eladó házak háromnegyede(!) szigetelés nélküli, a szigetelt otthonok aránya csigalassúsággal növekszik a kínálaton belül.
Az Otthontérkép Csoport és Knauf Insulation közös kutatása ezúttal kifejezetten az úgynevezett zömmel kétablakos „kádár-kockákat”, illetve ezek továbbgondolt, jellemzően a hetvenes évek közepétől felhúzott, kétszintes változatait vizsgálta meg az egész országban. A vizsgálatban a 60 és 200 négyzetméter közti alapterületű családi házak szerepeltek, ugyanis az extrémen kicsi és túl nagy ingatlanok jelentősen torzítják a négyzetméterárakat.
Háromnegyedük szigeteletlen
Már az első adatok is döbbenetes lemaradást mutatnak az európai (pl. osztrák, német) átlaghoz képest, hiszen a széles, egész országra kiterjedő kínálatban mindössze a házak 27 százaléka rendelkezett szigeteléssel. Ez az arány egy évvel ezelőtt 25 százalék volt, azaz egy év alatt mindössze 2 százalékot emelkedett a szigetelt házak aránya. Viszont a felújított házak ára a 2020-es pandémiát követő őszi árakhoz képest 2021 szeptemberére 29 százalékkal lett drágább országszerte.
Ez a főváros jobb kerületeiben és a Balaton-part közelében, a sztártelepüléseken jellemző 40-50 millió, sőt inkább 60-80 millió forinttól felfelé induló házárakat alapul véve átlagosan 7-9 milliós ártöbbletet jelenthet a felújított, szigetelt házak javára. Ám egy budai, vagy zuglói, 1980-1990 között épült, szépen karbantartott, nemrég felújított, korszerűsített, szigetelt ház akár 30-40** millió forinttal is többet érhet a piacon, mint a nagyon hasonló adottságú, de korszerűsítésre szoruló társa.
Ahogyan a fenti ábrából is látszik, közel sem csak a kiemelt helyszíneken, de az ország minden régiójában egyértelmű a szigetelt házak ár-előnye. Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, valamint az Alföldi régiókban alacsonyabbak ugyan az átlagos négyzetméterárak, mégis, az átlagárak közti különbség sokkal nagyobb ezekben az országrészekben
Napokon belül érkezik a zöldhitel
A legkorszerűbb elektromos fűtéssel (fali fűtőpanelek, fűtő klímák, illetve hőszivattyúk) felszerelt, általában újszerű, felújított, többnyire szigetelt házak árnövekedése nagyon magas: 38 százalékos volt. Október 4-től érhető el a zöld csok, az energiatakarékos új otthon építéséhez és vásárlásához biztosított ingyen hitel klímavédelmi, energiahatékonysági célokat is szolgáló kedvezmény, amely a csokra jogosult családokat ösztönzi korszerű ingatlanok választására. Ez az új támogatási forma nagyot lendíthet a már felújított, hőszigetelt ingatlanok árán.
„Aki a komfort, a kényelem növelése, illetve a rezsi látványos csökkentése miatt korszerűsít, szigetel, az könnyen megduplázhatja, vagy akár meg is háromszorozhatja a beruházásának értékét az ingatlan értéknövekedése révén” – fejti ki Ballagó Antal, az Otthontérkép Csoport értékesítési vezetője.
„Megéri felújítani, szigetelni otthonunkat eladás előtt, mert annak értéke minden esetben növekedni fog, a befektetésünk többszörösen megtérül, mivel a jól kivitelezett szigetelés akár 60 százalékkal is csökkentheti a fűtésköltséget” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.
Attól, hogy drágább még nem kel el lassabban
Annak ellenére, hogy a hőszigetelt otthonokat drágábban kínálják eladásra tulajdonosaik, az árkülönbség és a magasabb ár nem jár az eladási idő növekedésével. Korábban hosszú évekig, évtizedekig igaz volt az a mondás, hogy az ember nem kapja vissza az egy-egy otthonba befektetett felújítás költségét. Mára ez az állítás már nem állja meg a helyét. Érdemes tehát a korszerűsítést, szigetelést akár beköltözés, akár értékesítés előtt megcsináltatni, valamint kihasználni az akár 3 millió forintos állami támogatást, az olcsó hiteleket.
Sereghajtók vagyunk a régióban
Családi házaink hőszigetelés tekintetében egyébként regionális összehasonlításban sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 25-27 százaléka szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80 százaléka, az 5 millió lengyel ház 59 százaléka, a 800 ezer szlovák családi otthon 35 százaléka, az 1,5 millió cseh ház 25 százaléka kapott a hideggel és a meleggel szembeni védelmet.