Amikor az álomból valóság lesz: az első lakás megvásárlásának folyamata

Az első lakás vásárlását mindig egy hosszú és alapos előkészületi folyamat előzi meg, arról nem is beszélve, hogy az is idő, amíg megérik az emberben ez a gondolat. Első lépésként érdemes megfogalmazni, milyen paraméterű lakás lenne ideális a potenciális vevőnek. Ezt elsősorban élethelyzete, családi állapota, illetve egyéni igényei határozzák meg. A legfőbb szempontok a méret, a típus (használt vagy újépítésű) és a lokáció, de a közlekedési lehetőségek, szobaszám, állapot, fűtéstípus és rezsiköltségek is döntő érvek lehetnek.

„Ha megvannak a szempontok, akkor a folyamat legfontosabb mozgatórugója már az, hogy mennyi pénze van az ügyfélnek, és milyen lehetőségei vannak a keret bővítésére” – árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Hitelfelvétel esetén érdemes előzetes vizsgálatot kérni, hitelképes-e egyáltalán a vevő. Habár legfrissebb elemzésünk szerint az újdonsült első lakástulajdonosok legnagyobb része (86,5%) 30 év alatti, és közülük sokan még szülői támogatással jutnak ingatlanhoz, nem árt azért előre tisztázni a havi törlesztőrészlet összegét és a konstrukció részleteit. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az ügyfelek felveszik a hitelt anélkül, hogy tisztában lennének azzal, milyen anyagi elköteleződést jelent ez akár több tíz évre.” A Duna House Pénzügyek által, az idei második negyedévben közvetített hiteltranzakciók alapján ugyanis a legtöbben még mindig 20 éves futamidővel számolnak hitelfelvételnél, az ügyletek szinte teljes egésze pedig biztonságosnak tekinthető, hosszú kamatperiódusú konstrukcióban valósult meg.

Ami pedig a hitelek nagyságát illeti, a budapesti igénylők többsége 20 millió Ft feletti összegre szerződött le a pénzintézetekkel, vidéken viszont inkább 10-15 millió forintot vettek fel az ügyfelek 2021 április-júniusa között. A fiatal, családalapítást tervező házasok számára ráadásul nagy segítséget jelenthetnek a különböző állami támogatások is az első lakás vásárlásához. Ilyen lehet a CSOK és a hozzá igényelhető kamattámogatott lakáshitel, a falusi CSOK, a szabadfelhasználású Babaváró, valamint az idén januártól, a CSOK-osok számára, új építésű ingatlan vásárlása esetén elérhető, 5%-os ÁFA-visszaigénylés, illetve az illetékmentesség. Ugyanakkor illetékkedvezmény a 35 év alatti, első lakásukat megvásárló fiataloknak is jár, amely számszerűsítve 4 helyett 2%, 15 millió forintos összeghatárig. A támogatások népszerűségét mutatja, hogy az MNB adatai szerint a hitelügyletek 29,2%-a mellé adtak be CSOK-igényt – elsősorban használt lakás vásárlásához – 2021 első félévében, a Babaváró hitel pedig összesen közel 1,3 milliárd forintot tett ki idén június végéig.

„Ha már látjuk, mennyi pénz áll a rendelkezésünkre, kezdődhet a lakáskeresés, amihez érdemes ingatlanszakértő segítségét kérni” – tette hozzá Benedikt Károly. „Szakértőink nem csak az ajánlatokat ismerik jobban, de mindig ellenőrzött ingatlanokkal foglalkoznak. A pontos igényfelmérés után az elképzeléseket konkrétumokká, az elvárásokat pedig valós paraméterekké alakítják, hogy minél hamarabb megtalálják ügyfeleiknek az ideális lakást. A vevő ezzel nem csak pénzt, de időt is spórolhat, hiszen nem neki kell keresgélnie az online hirdetések között, majd utánanéznie a kérdéses pontoknak, hanem az ingatlanszakértő végzi el helyette az előszűrést, és válaszol, tanácsokat ad a felmerülő kérdésekre. De nem csak a lakásvadászatban, hanem az áralku lebonyolításánál is nagy segítség lehet, ha egy ingatlanos szakember jelen van. Mivel nem érintett fél, ezért a vevő és az eladó között könnyebben megtalálja a közös nevezőt eltérő álláspont esetén.”

A lakásvásárlás utolsó lépése a szerződéskötés, amihez ajánlatos – a gördülékenyebb, gyorsabb és problémamentes ügyintézés érdekében – olyan ügyvédet felkérni, aki az ingatlanok adásvételével kapcsolatos ügyekben járatos – például osztatlan közös tulajdon, elővásárlási vagy jelzálogjog esetén. De így is, legalább 3 hónapos értékesítési idővel érdemes számolni, mire a potenciális vevő hozzájuthat első lakásához.