Tavaly lassult a lakó- és üdülőingatlanok drágulása a kiemelt üdülőkörzetekben, hasonlóan az országos lakásárak megtorpanásához. A legnagyobb áremelkedés (23 százalék) a Tisza-tó környékét jellemezte 2018-ról 2019-re, amit a Velencei-tó-Vértes üdülőkörzet követett (20 százalék). A legkevésbé a Sopron-Kőszeghegyalja környékén, valamint a Mecsekben és Villányban változtak az árak (10 százalék).
A Takarék Index elemzői a korábbi évektől eltérően most együtt vizsgálták az üdülőkörzetekben a lakóingatlanok és az üdülők árát. Összesítésük szerint az üdülőövezetek közül továbbra is a főváros a legdrágább, ahol átlagosan több mint 600 ezer forintot kellett fizetni tavaly négyzetméterenként. A második helyen a Balaton és környéke állt több mint 400 ezer forintos átlagárral, melyet a Dunakanyar, illetve Sopron-Kőszeghegyalja környéke követett. A jelentős drágulás ellenére továbbra is a Tisza-tó számított a legolcsóbbnak, ahol mintegy 100 ezer forintos átlagáron lehetett ingatlanhoz jutni.
Tíz év alatt megduplázódtak az árak
A Takarék Index elemzőinek vizsgálata szerint az elmúlt tíz évben a budapesti üdülőövezetben emelkedtek a leginkább az ingatlanárak, tíz év alatt több mint megkétszereződtek. Majdnem a duplájára növekedtek Sopron-Kőszeghegyalja környékén, a Balatonnál pedig 80 százalékos növekedést mértek. Eközben a Tisza-tó környékén csak 9 százalékkal kellett többet fizetni a lakó- és üdülőingatlanokért tavaly, 2009-hez képest. Ez azt jelenti, hogy nyílik az árolló a Balaton és a Tisza-tó között: míg 2009-ben átlagosan valamivel több, mint két és félszeres, addig tavaly már több mint négyszeres volt az átlagárak különbsége, a Balaton javára.
A Balatonnál Siófok térsége a legdrágább
A Balatonnál a siófoki járás parti része számított a legdrágábbnak 2019-ben, a második helyen a balatonfüredi járás parti része, míg a harmadikon a fonyódi parti része állt, ezekben a térségekben 510-560 ezer forint között mozogtak a tipikus négyzetméterárak. A parthoz közelebb eső részek közül a marcali járás számított a legolcsóbbnak (200 ezer forint).
A Balatonnál 2009 és 2019 között a fonyódi járásban drágultak legnagyobb mértékben a lakóingatlanok és az üdülők átlagos árai, megháromszorozódtak, de szintén jelentős volt az árnövekedés Balatonfüreden és környékén (179 százalék). A marcali járásban viszont az elmúlt tíz évben csak negyedével nőttek átlagosan az árak.
Balatonlelle vezet
Az üdülőkörzetekbe tartozó települések közül a legdrágábbak a Balaton mellett találhatóak, az élen Balatonlelle, Siófok, Zamárdi, Alsóörs, Balatonfüred és Balatonalmádi állt. A legolcsóbban pedig a Tisza-tó mellett lehet ingatlant vásárolni, töredékáron a Balatonhoz és a Velencei-tóhoz képest.
Az elmúlt tíz évben a Balaton mellett található települések közül nagyon sok esetében kiemelkedő áremelkedés volt megfigyelhető, különösen a Tisza-tó mellettiekhez képest. A legnagyobb áremelkedés a medián fajlagos árakkal számolva Balatonlellét és Balatonalmádit jellemezte, ahol 200 százalék fölötti növekedés volt megfigyelhető, szemben a Tisza-tónál mérhető kevesebb mint 30 százalékkal.
Egymillió feletti négyzetméterárak
Az utóbbi időben a Balaton-part jelentős fejlesztések helyszíne. Az ELTINGA vidéki újlakás-adatbázisa alapján a több mint tízlakásos projektekben jelenleg 2300 lakás épül, vagy kezdődik hamarosan az építése, ezek közül ezer lakás még szabad.
Az árak meglehetősen nagy különbségeket mutatnak, nemcsak az számít, hogy mely település ad otthont a fejlesztésnek, hanem számít a távolság a parttól, és a beruházás által kínált szolgáltatások is. Jelenleg a legdrágábban új lakáshoz jutni az átlagos árak alapján Balatonbogláron lehet, de Szántódon, Balatonfüreden, Alsóörsön, Balatonszemesen, Csopakon és Zamárdiban is találni egymillió forint feletti négyzetméterárat. A legolcsóbban új lakást vásárolni ma a Balatonnál Vonyarcvashegyen lehet az elérhető áradatok alapján.
Késleltetett kereslet
A koronavírus-járvány az üdülőkörzetek lakáspiacain is nyomot hagyott. A nyaralók iránti kereslet jellemzően tavasszal élénkül meg, idén azonban ez némileg csúsztatva jelentkezett, a Google Trends adatai szerint. Az eladó nyaralóra történő keresések az előző évhez képest március közepén mélypontra zuhantak, májusban azonban már jelentős növekedést mutattak és meghaladták az előző évek keresési eredményeit is.
A szezon ugyan elindulhat a járvánnyal összefüggő korlátozások részbeni feloldásával, de a vásárlók és nyaralók dolgát így is több tényező nehezíti. A Takarék Index elemzői szerint a vásárlók elbizonytalanodhatnak, ugyanis a megtakarításaikat megtépázhatta a járvány, illetve a szezon sikeressége is kérdéses lehet. Ugyanakkor a Balaton még a válság során is az egyik leginkább értékálló területnek számított, így a befektetők megláthatják benne a lehetőségeket.
Segítheti a hazai üdülőövezeteket, hogy idén várhatóan kevesebben választják a külföldi nyaralást, már csak azért is, mert nem szívesen fizetnek be előleget egy más országban található úti cél kedvéért, félve attól, hogy a helyzet romlásával mégsem tudnak elutazni.
Ugyanakkor a járvány a belföldi turizmusra is csapást mért, sokan veszítették el munkájukat, tartalékaik lecsökkentek, így kevesebb pénzből tudnak nyaralni, ha egyáltalán el tudnak utazni. Ráadásul a karantén idején sokak szabadsága megcsappant, ami szintén az utazások mérséklődésének irányába hat. Ellentétes hatást fejthet ki azonban, hogy a külföldi helyszínek helyett népszerűek lehetnek hazánk vízpartjai, amit a SZÉP-kártya is támogathat.