Hangsúlyozta, hogy a hazai termelésű villamosenergia arányának növelése és a környezetvédelmi célkitűzések elérése nem teljesíthető a paksi bővítés nélkül.
A tárca nélküli miniszter kérdésekre válaszolva kifejtette, a beruházás befejezésének dátumát akkor tudja megmondani, miután benyújtották az Országos Atomenergia Hivatalnak az új blokkok létesítési engedélykérelmét.
Süli János képviselői kérdésre úgy fogalmazott, hogy az új blokkok több évvel korábban kereskedelmi üzembe lépnek mielőtt a régi blokkok meghosszabbított üzemideje lejárna.
A finanszírozással kapcsolatban kiemelte, hogy a beruházást fix áron, 12,5 milliárd euróért valósítja meg az orosz fővállalkozó, a Roszatom. Hozzátette ugyanakkor, hogy a törlesztést nem az eredetileg tervezett 2026-os időponttól kezdené Magyarország, hanem az új blokkok kereskedelmi üzembe állása után, az erről szóló javaslat a szükséges egyeztetések után az Országgyűlés elé kerül majd.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az ország villamosenergia-igénye folyamatosan nő. Tavaly a felhasznált áram 31,6 százalékát kellett importból fedezni, de vannak olyan időszakok is, amikor 50 százalék feletti az import aránya.
A villamosenergia-igény növekedése nem állítható meg a háztartások energiafelhasználásának racionalizálásával - fejtette ki.
Süli János felidézte, hogy eddig mintegy 300 engedélyt kaptak meg, és összesen körülbelül 6000 engedélyre lesz szükség a 60 évig biztonságosan üzemelő paksi beruházás megvalósításához.
Ugyancsak kérdésre válaszolva hangsúlyozta, a létesítési engedélykérelmet, illetve az ahhoz tartozó csaknem 300 ezer oldalas dokumentációt úgy nyújtják majd be, hogy az engedélyeztethető legyen. Az orosz fővállalkozó építi a világon a legtöbb atomerőművet, a paksi létesítmény tervei mindenben megfelelnek a legszigorúbb uniós és magyar nukleáris biztonsági előírásoknak - tette hozzá.
Beszámolójában a miniszter kitért arra, hogy júniusban elkezdődött a Paks II beruházás első felvonulási épületeinek kivitelezése.