Hatalmas változás történt a korai modern – vagy ahogy az irányzat legmeghatározóbb iskolája után hívják sokan, Bauhaus- – stílusú házak piacán. Néhány évtizeddel ezelőtt nem igen tartották sokra ezeket a lapos tetős, díszítetlen, egyszerű ablakú épületeket, hiszen sokban a szocialista idők házaira emlékeztették a vásárlókat.
Az ingatlanhirdetésekben éppen ezért is terjedt el a Bauhaus jelző használata, ezzel igyekeztek felhívni a figyelmet az ingatlanosok arra, hogy itt valami másról van szó. (Épp úgy, ahogy korábban a nagypolgári jelzővel próbálták megkülönböztetni a bérpalotákat az egyszerűbb bérházaktól – igaz, mára ez a jelző is alaposan megkopott.)
Az elmúlt évtizedekben azonban fokozatosan feléledt a két világháború közti modern ingatlanok iránti kereslet, ami az árukon is egyre inkább meglátszott. Ám a borsos ár ellenére azért mindig lehetett találni egy-egy gyöngyszemet a budai kertvárosban – elsősorban Pasaréten –, de Pesten is akadtak hasonló ingatlanok, például Zuglóban.
Azonban idén, mikor a Bauhaus iskola alapításának 100. évfordulóját ünnepli az egész világ, eljutottunk oda, hogy gyakorlatilag lehetetlen ebben a stílusban épült, igényesen helyreállított villát találni a piacon. Elvétve akadnak csak olyan ingatlanok, mint amilyen ez a több mint 250 millió forintért kínált siófoki nyaraló, mely az átalakítások és bővítések ellenére is még magán viseli az eredeti stílusjegyeket.
Ha valaki mégis szeretne egy ilyen villába költözni, az kénytelen bérelni egyet, de kiadó házakat se nagyon találni. Az egyik Istenhegyen hirdetett villában például ugyan keverednek a különböző stílusok, de kívülről egyértelműen uralják a korai modern hatások. Ha valakinek van rá havonta közel 4 millió forintja, már be is költözhet. Lakást még talál, akinek van rá pénze
A két világháború között egész komoly városnegyedek épültek modern stílusban Budapesten, például Újlipótvárosban, vagy épp a Margit körút és a Móricz Zsigmond körtér környékén. Vagyis lakásból jóval nagyobb a kínálat még mindig, mint családi házakból. Ám az ilyen stílusú házakban is jellemzően drágábbak a lakások, mint hasonló adottságú társaikban. Ebben persze közrejátszhat az is, hogy ezeket a modern irányzatokat az előkelőbb negyedekben kedvelték a 30-as, 40-es években.
A Szent István park mindig is a pesti oldal egyik legdrágább környéke volt, nem meglepő, hogy az itt található, Bauhausnak nevezett társasházakban egy egyszobás lakásért is 42 millió forintot kérnek el, egy penthouse ára pedig félmilliárd felett jár.
A tér – és egyben az ország egyik – legszebb luxusbérháza ebből a korból az úgynevezett Dunapark épülete, melyben egy 110 négyzetméteres lakásért ma 550 ezer forintot kérnek el havonta. A hirdető büszkén mutatja az épület csodálatos lépcsőházát, ami a kor nagyvonalúságának és eleganciájának bizonyítéka. Nem véletlen, hogy más hirdetésekben is találkozhatunk hasonlóan gyönyörű fogadóterekkel, például Újlipótvárosban ebben a Katona József utcai, vagy ebben a II. kerületi házban.
Aki igazi Bauhausra vágyik, menjen Pécsre!
Bár könnyedén dobálóznak a hirdetők a Bauhaus jelzővel, ha szigorúan vesszük, csak azokat a házakat nevezhetnénk így, amelyeket a németországi Bauhaus iskola tanárai vagy az ott tanult építészek tervezek. Ebből pedig alig akad Magyarországon, az eladó ingatlanok között pedig szinte egyáltalán nem találunk ilyet. Aki mégis ragaszkodik hozzá, annak Pécsett kell lakást keresnie!
A németországi Bauhausban tanult Forbát Alfréd, külföldön is szép sikereket ért el: többek közt az UNESCO világörökségi listáján szereplő, berlini Siemensstadt egyik tervezője volt.
Azonban nem csak ott, hanem szülővárosában is tervezett házakat. Az egyik legszebb ezek közül Pécsen, az úgynevezett Ügyvédek Nyugdíjpénztárnak bérháza, 1937-ből, melyben most épp egy 110 négyzetméteres lakást hirdetnek 25,9 millióért.