A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint az építőipari termelés márciusban 67,6 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbit a januári 24 és a februári 46,8 százalék után. Az első negyedévben 48,2 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az épületek építése márciusban 62,3, az első negyedévben 42,3 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 78,8 százalékkal, illetve a negyedévben 61,5 százalékkal emelkedett.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megjegyezte, hogy az építőipar idén márciusi növekedése a tavaly márciusi minimális emelkedéssel, az alacsony bázissal is magyarázható. A kiugró negyedéves adatokra pedig számítani lehetett az első két hónapban látott adatok alapján. A lakásfejlesztések mellett az ipari építmények, irodák járulnak hozzá a tempós növekedéshez. A lakásépítések felfutását pedig a lakáshitelezés masszív bővülése is segíti. A tavalyi csaknem 5 százalékos GDP-növekedéshez 0,8 százalékkal járult hozzá az építőipar. Mivel az idei első negyedévben a tavalyinál nagyobb bővülést produkált az ágazat, így várhatóan a hozzájárulása az első negyedéves GDP-bővüléshez jóval magasabb, akár másfél százalék körül is lehet.
Németh Dávid szerint az idén őszre kitűzött önkormányzati választásokig sok, részben uniós forráson alapuló infrastrukturális beruházás és középületfejlesztés - kórházépítés vagy iskolafelújítás - építése ér véget, ez pedig a rendelésállomány csökkenésére vezethet. Az elmúlt egy évben is látszott már, hogy számos ilyen beruházás kerül a végső fázisba. Az épületépítések bővülésének a magánszektor ad támaszt, és új megrendelések is érkeznek. A mostani kilátások alapján a tavalyi 22,3 százalékot meghaladó, 30 százalék körüli növekedés várható idén az építőiparban.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint az építőipar teljesítményének növekedéséhez hozzájárult a kapacitások növekedése mellett az egy évvel korábbi alacsony adat, illetve a tavalyinál melegebb és kevésbé csapadékos márciusi időjárás. Az ágazat szerződésállománya még mindig magas, azaz a következő hónapokban számítani lehet még az építőipar teljesítményének erőteljes növekedésére. A magas keresletet mutatja az építőipari árak dinamikus emelkedése is.
Az ágazat teljesítménye alapján a szerdán megjelenő GDP-adatban egy 5 százalékot meghaladó növekedés sem okozna meglepetést. Ezen belül jelentős lehet az ipar mellett az építőipar hozzájárulása is.
Horváth András, a Takarékbank elemzője is úgy vélte, hogy az építőipar a tavalyi robusztus teljesítménye után 2019-ben is érdemben hozzájárul majd a növekedéshez és ebből következően a súlya is tovább nőhet a nemzetgazdasági ágazatok közt. Az eddigi dinamikus évkezdet alapján, figyelembe véve a pálya egész éves lefutását Horváth András idén 30 százalékot meghaladó növekedésre számít az ágazatban. Az idén többek közt az újlakás-átadási hullám fogja húzni az építőipart, legalább 25 ezer lakás átadására számít a szektor. Emellett a budapesti irodapiacon 700 ezer négyzetméter van megvalósítási fázisban, ami szintén érdemi átadási hullámot fog eredményezni a következő 1-2 évben.
A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll. A lezajlott bővülésnek a jelentős része azonban képzetlen munkaerőből áll, ami egyelőre tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését. Az is jól látszik azonban, hogy ez a feszültség oldódik és egyre magasabb fokozatra képes kapcsolni az iparág. A takarékbank elemzői folytatódó béremelkedésre és fehéredésre és a hatékonyságnövelő beruházások felfutására számítanak a következő években. A szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba és enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát.