A Knauf Insulation adatai szerint közel 800 ezer család szénnel, alacsony fűtőértékű lignittel, fával, rosszabb esetben pedig hulladékok elégetésével fűti energiapazarló otthonát. Megfelelő szigeteléssel azonban csökkenthető ezen ingatlanok fűtési energia igénye, ezzel pedig a szállópor-koncentráció is 40-50%-kal alacsonyabb lenne.
A szállópor nemcsak falvak problémája
A téli fűtési szezonban jelentkező magas szállópor-koncentráció nemcsak a falvak, hanem a nagyvárosokat és Budapest agglomerációját is érinti, hiszen a levegőszennyezettségért legnagyobb részben a lakossági fűtés a felelős.
A fosszilis tüzelőanyagok, elsősorban a szén elégetésével a levegőbe kerülő, mikroszkopikus, 10 mikron átmérőjű, vagyis az emberi hajszál vastagságával azonos nagyságú szennyező részecskék bizonyos földrajzi és időjárási körülmények mellett szmogot, azaz füstködöt idézhetnek elő. A szmog leginkább szélcsendes időjárás esetén, magas légnyomás és megnövekedett relatív páratartalom, valamint jellemzően –3°C és +5°C közötti hőmérséklet mellett alakul ki.
Komoly egészségügyi kockázat
A szmog miatt sok esetben csak évek múlva jelentkezik súlyos betegség, például asztma, tüdőrák vagy szívinfarktus, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg a levegőszennyezésre visszavezethető okból.
„A minden évben megjelenő szállóporprobléma a bizonyítéka annak, hogy a szigetelés nem csak energiahatékonysági, de egyben szociális és egészségügyi kérdés is” – mondta a Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. szigetelési szakértője. „A folyamatosan pályázható, komplex energetikai felújítási programok azért is példaértékűek, mert a támogatott családok házainak szigetelésével nemcsak azok energiaigényét és fűtési költségét csökkenthetjük akár 40-50%-kal, de egyben az általuk kibocsátott káros égéstermékek mennyiségét is, amivel mind a támogatottak, mind a környék lakosságának egészségét védjük” – tette hozzá a szakember.
Kicsiben még most sem késő elkezdeni
A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint, ha az állam minden évben 100-150 milliárd forinttal támogatná a korszerűtlen családi házainak komplex energiahatékonysági felújítását – nyílászárók cseréjét, családi házak szigetelésének és fűtési rendszerének korszerűsítését – akkor 10-15 éven belül jelentősen javítható lenne a levegőminőség.
Kicsiben azonban még most sem késő elkezdeni. Ha egy családiház-tulajdonos csak annyit tesz, hogy üveggyapot szigetelőanyagot terít végig háza padlásán, vagyis szigeteli annak födémjét, már azzal 25%-os energia- és költségmegtakarítást érhet el, nem utolsó sorban pedig csökkentheti a szállópor kibocsátást is.