A május 26-án megnyílt építészeti seregszemlét - a szakmai napok csaknem 15 ezres közönségén felül - idén több mint 275 ezer látogató kereste fel, ami 6 százalékos növekedést jelent az előző, 2016. évi kiállításhoz képest. Idén is jelentős volt a 26 év alatti közönség aránya: a fiatalok hozzávetőleg a látogatók felét tették ki - közölte az MTI-vel Velencei Biennále sajtóirodája.
A kiállításon 63 nemzet vett részt; hat ország - köztük a Vatikán - első alkalommal szerepeltek. A Freespace címet viselő központi kiállításra - melynek főkurátorai az ír építészpáros, Yvonne Farrel és Shelly McNamara voltak - 71 építész kapott meghívást. A legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díját Svájc projektje nyerte el, a főkurátori kiállításon a legkiemelkedőbb egyéni szereplő díjat pedig a portugál építész, Eduardo Souto de Moura kapta. A rendezvényt világszerte hatalmas médiafigyelem övezte, több mint 4000 újságíró akkreditáltatta magát.
A magyar pavilonban a főtémához kapcsolódva egy urbanisztikai fókuszú kiállítás volt látható Szabadság híd - Új horizontok a városban címmel, melynek kurátora a Kultúrgorilla (Oravecz Júlia, Göttler Anna és Tornyánszki Éva), építésze pedig a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma és Tarcali Dávid) voltak.
Mint a kiállítást szervező Ludwig Múzeum MTI-hez eljuttatott közleménye emlékeztet, a projekt installációja eddig még nem tapasztalt módon láttatta a velencei magyar pavilont, melynek átriumában a budapesti Szabadság híd spontán elfoglalásából és átalakulásából kiindulva egy kilátó épült.
"Idén különösen jó volt magyarnak lenni Velencében, hiszen egy olyan installációval és mondanivalóval szerepeltünk közérthető és befogadható formában, amely nemzetközileg is releváns és aktuális köztérhasználati és városfejlesztési kérdéseket helyezett középpontba" - idézi a közlemény Fabényi Julia nemzeti biztost, a Ludwig Múzeum igazgatóját.
A Freespace tematikába kiválóan illeszkedő magyar kiállítás fogadtatása mind a látogatók, mind szakmai részéről pozitív volt - hangsúlyozta a Ludwig Múzeum.
Az Elle DECOR Italia a magyart a legsikeresebb pavilonok közé sorolta, a Professione Architetto pedig a tíz kihagyhatatlan pavilon egyikeként jegyezte. Az Artribune a kiállítás "erős és világos narratíváját" emelte ki, a Forbes felidézte, hogy a budapesti történet "egy útlezárásnak indult, s a Velencei Építészeti Biennále egyik legmenőbb kiállítása lett belőle", a Financial Times szakírója pedig a szintén kilátót építő - s a zsűri különdíját elnyerő - brit pavilonnal való összehasonlításban a magyar koncepció komplexebb hátterét méltatta.
"Noha a brit pavilon kapta a legnagyobb figyelmet, az embernek az volt a benyomása, hogy a hasonló kivitelezésű, de koncepcióját illetően ezerszer jobb magyar pavilon jelenítette meg a legtökéletesebben az adott témát" - idézi az AnOther Magazine értékelését a Ludwig Múzeum közleménye.