A MÉASZ részleges áfa-visszatérítést javasol az épületenergetikai korszerűsítésekre – olvasható a homeinfo.hu-n.
A MÉASZ (Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség) elnöksége a lakástakarékpénztárak kamattámogatásának kivezetése nyomán úgy látja, hogy jelenleg nincsen elég erős ösztönző a piacon a lakóépületek energetikai korszerűsítésének előmozdítására, ezért e területre a részleges áfa-visszatérítést látja megfontolandónak, hasonlóan a csok keretében, magánerőből végzett újlakás-építéshez.
Az erős keresletnek köszönhetően dinamikusan bővült a hazai építőanyag-piac, ami jelentős részben a kormányzati ösztönzőknek tulajdonítható: a családtámogatási intézkedéseknek, az 5%-os újlakás-áfakulcsnak, illetve a sajáterős újlakás-beruházásnál részben visszaigényelhető forgalmi adónak. A KSH mérése szerinti 11,8%-os bérnövekedés is hozzájárult a lakossági beruházások erősödéséhez.
A hazai építőanyag gyártók a kollégák megtartása érdekében a béreket idén tovább növelték. A gyártók a jellemzően 2-7%-os árkorrekciókat tavalyi évhez hasonlóan túlnyomórészt a bérek növelésére és a munkaerő-kapacitás bővítésére fordították. Szerepet játszott még az egyes alapanyagok (kőolajszármazékok, monomerek, nyílászáró vasalatok, üvegtermékek) évközi több lépcsős áremelkedése is.
A kedvezményes újlakás-áfa lezárása nyomán az újonnan kezdett projekttárgyalások csökkennek, a nagy beruházók a piaci jelzések és a projektindítási statisztikák szerint jelenleg úgy gondolják, hogy a 27%-os újlakás-áfával kevesebb eladható lakást fognak építeni. A lakásfelújítások terén az LTP-k állami támogatásának megszüntetése egyéb intézkedés nélkül jelentős visszaesést generálhat a lakásfelújítások és energetikai korszerűsítések körében, ezért a MÉASZ fontosnak tartja, hogy legyen helyette erős ösztönző a meglévő lakásállomány felújítására és energetikai korszerűsítésére. A visszatérítendő támogatások (kamatmentes hitelek) iránti kereslet arra utal, hogy a konstrukció önmagában nem tűnik elég vonzónak a korszerűsítések jelentősebb volumenű megindításához. A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítésekre is részleges áfa-visszatérítést javasol, a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez hasonlóan. A visszatérítés feltétele lehetne az építőanyagra és munkadíjra vonatkozó utólagos számlabemutatás. Ez jelentősen fehérítené az építőipart és ezáltal pluszbevételt jelentene az államháztartásnak is. Az újlakás-építések mellett az épületenergetikai korszerűsítések ösztönzése kiszámítható megrendelésállományt és tervezhetőbb kivitelezői kapacitáskezelést biztosítanának az építőiparnak is.
Az egyes építőanyag gyártói szegmensek teljesítménye 2018. I-III. negyedévben:
- Az 5%-os kedvezményes újlakás-áfa lezárásával párhuzamosan nagyon látványos a tervezett és meglévő újlakás-projektek befejezése, ezzel együtt a szerkezetépítő anyagok forgalmának emelkedése, így különösen égetett tégla termékek 20-25%-os, valamint a fehér falazati anyagok 25-35%-os volumen bővülése – különösen a harmadik negyedévben. A tetőcserepek piacán a bővülés visszafogottabb és jellemzően késleltetve jelentkezik.
- Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) terén kettős természetű a bővülés: az újlakás-építésekkel összhangban a hidegburkolás valamint a melegburkolás anyagai és segédanyagai jelentősen, 20-22% körül bővültek, addig az ipari padlóknál és ipari létesítményeknél használt termékek felhasználása lassabban nőtt - 8% körül bővülnek.
- A homlokzati nyílászárók piacán bázis alapon 9-12% növekmény tapasztalható, amely 5-6 százalékkal alacsonyabb, mint az év eleji prognózis. Ezzel együtt a rendelés és előlegfizetés nyomán a kiszállítási idő a korábbi 6-9 héttel szemben a harmadik negyedévben 4-5 hétre csökkent (raktárra termelés nincsen).
- A tetőtéri ablakok piacán továbbra is az eladási volumen növekedése tapasztalható, változás a növekedés dinamikájában történt. A kivitelezési árak emelkedése mellett a várakozási idő meghosszabbodása érzékelhető, miközben a korábbinál tudatosabb vásárlói réteg igényeit kell kiszolgálni, akik érzékenyebbek a direkt vagy indirekt kiszolgálás színvonalára is.
- A műanyagalapú (EPS) hőszigetelőanyagok iránti kereslet a lehetőségekhez képest visszafogottan nőtt: ennek oka a lakóépület-állomány állapotához mérten a szükségesnél kevesebb energetikai felújítás. A keresletet az energiahatékonysági felújításokra kiírt visszatérítendő támogatások (kamatmentes hitel) feltételrendszerének könnyítése sem tette intenzívebbé. Várható még az újépítések 5% ÁFA alatt átadandó épületek rohamtempóban történő hőszigetelése, de az ezen a körön kívül eső új építések szintén nem érik el kívánatos szintet. A gyártói kapacitások rendelkezésre állnak, az alapanyag ellátás zavartalan.
- A szálas hőszigetelőanyagok iránti kereslet változatlanul jelentős, 25-30% körül mozog. E szigetelőanyagok nagy részét az ipari épületekre és közintézményekre vonatkozó előírások miatt használják.
- Az épületgépészeti termékek beépítése terén keresleti a piac, miközben a kisebb munkákra nincs vállalkozó. A kényszerű béremelések következtében emelkedtek a szerelői vállalási árak. Tapasztalatunk, hogy az 5%-os újlakásáfa keretében rohamtempóban épülő új építésű társasházakban sajnos gyakran a lehető legolcsóbb (nem pedig a legjobb ár-érték arányú) fűtési rendszereket szerelik be.
Forrás: MÉASZ