Hozzátette, az ajánlásokat a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ) közösen dolgozta ki.
Nagy Gyula szerint a szervezetek által készített dokumentum a beruházási törvény szakmai alapja lehet, ami pontosan meghatározza többek között a beruházási lánc résztvevőit, feladataikat, tevékenységi és felelősségi körüket.
A helyszínen kiadott közlemény szerint a szakmai koncepció alapvető célja olyan előkészítési, tervezési, beruházási rendszer létrehozása, amely garantálja, hogy a beruházások a tervezett határidőn és költségkereten belül, a tervezett minőségben készüljenek el.
Nagy Gyula elmondta, hogy a szakmai ajánlások elsősorban a közepes és a nagy léptékű beruházásokra vonatkoznak.
A kamara elnöke a szakmai ajánlás részletei közül kiemelte, a dokumentumban az építtető érdekében előírták a kiviteli tervből történő pályáztatást. Ezáltal a kivitelező tisztában lesz az alapfeladattal és ennek ismeretében határozza meg az árat. Ezen felül beszámolt egy új szereplő, a beruházás lebonyolítói munkakör kialakításáról, ami az elnök szerint jelen van ugyan a piacon, de nem terjedt el általánosan.
Nagy Gyula hozzátette, az MMK idén novemberben vagy legkésőbb 2019. januárjában kívánja elkezdeni a beruházás lebonyolítók képzését, így a képzést sikeresen elvégzők a kamara által kiállított tanúsítványban részesülnek majd, amivel igazolni tudják, hogy megszerzett tudásuk piacképes.
Szólt arról is, hogy a beruházás lebonyolítóknak szánt oktatási anyag kidolgozásában az MMK együtt kíván működni más építőiparban tevékenykedő szervezettel, így többek között az ÉVOSZ-szal, és a Magyar Építész Kamarával.
Nagy Gyula kiemelte, a szakmai ajánlásokat tartalmazó dokumentumot már átküldték az építésgazdasággal foglalkozó minisztériumoknak, így a Miniszterelnökségnek, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak is.
Madaras Botond, az MMK alelnöke felidézte, hogy az előző kormányzati ciklusban a Miniszterelnökség kérte fel a kamarát ennek a szakmai anyagnak az összeállítására.
Madaras Botond elmondta, hogy a beruházási kódex mellett egy másik szakmai anyagot is eljuttattak a minisztériumoknak, amelyben arra keresték a választ, hogyan lehet a fiatal mérnököket Magyarországon tartani és hogyan lehet a tervezéssel foglalkozó mikro- és kisvállalkozásokat fejleszteni, forráshoz juttatni?
Előbbinél - a közlemény szerint - versenyképes bérezésre van szükség, utóbbinál pedig ki kell alakítani a modern tervezési eszközök beszerzését támogató pályázati rendszert.
A tervezéssel foglalkozó kisvállalkozások támogatása azért fontos, mert Magyarországon ezek a vállalkozások uralják a tervező cégek piacát - ismertette az MMK alelnöke.