A közleményben kiemelik: az ötezer lakos alatti települések teszik ki a magyarországi települések 90 százalékát.
Az OTP Ingatlanpont szerint a községek döntő többsége ingatlanpiaci szempontból egyelőre fehér folt. Jelenleg nagyjából 200 olyan település van az országban, ahol az elmúlt évben egyáltalán nem adtak-vettek házat, ingatlant, és további 4-500 faluban legfeljebb 1-2 tranzakciót regisztráltak - emelték ki.
Rámutattak: becslések szerint országszerte 560 ezer lakás, ház áll üresen; az ezer főnél kisebb teleüléseken az ingatlanok 23 százaléka lakatlan.
Míg például a nagyvárosokban átlagosan 15, a kisebb városokban 8 százalékos árnövekedés történt tavaly, a községi jogállású településeken összességében csupán 1 százalékos volt a drágulás 2017-ben - hívták fel a figyelmet utalva arra, hogy ez a különbség sok éve megfigyelhető már.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a közlemény szerint elmondta: ha a kormány megnöveli a csok-ot az ötezer fő alatti településeken, még az is elképzelhető, hogy a jövőben önrész nélkül lehet majd lakóingatlanhoz jutni az érintett települések egy részén.
Használt lakás esetén az egygyermekes család 600 ezer forintra, a kétgyermekes család 1,43 millió forintra, a háromgyermekes család 2,2 millió forintra, míg a négygyermekes család már 2,75 millió forint csok-ra számíthat - emlékeztettek a közleményben.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden jelentette be a Magyar falvak program indulását, amelynek keretében nőni fog a csok összege az ötezer lakosúnál kisebb településeken. Gulyás Gergely hangsúlyozta: a kabinet célja, hogy a falusi létforma népszerűvé váljon, és ne járjon az életszínvonal csökkenésével az, ha valaki vidékre költözik. A programért a Miniszterelnökségen kormánybiztosként dolgozó Gyopáros Alpár felel, az első pályázatokat várhatóan jövő év elején írják ki.