A CIB Banknál, a Takarék csoportnál, az MKB Banknál, az OTP Banknál és az UniCredit Banknál is érzékelték a csok iránti érdeklődés növekedését, miután március 15-től egy kormányrendelet egyszerűbbé és gyorsabbá tette az igénylést.
Az MKB arról számolt be, hogy nagyságrendileg tíz százalékkal többen érdeklődnek a csokról, az OTP pedig annyit tett hozzá, hogy az élénkülést április második hetétől érzékelik. Az UniCredit azt válaszolta, az elmúlt másfél hónapban több építésre vonatkozó csok-igényt regisztráltak, illetve nőtt azoknak a kérelmeknek a száma is, amelyekhez nem kapcsolódik hitelkérelem.
A Budapest Bank az MTI kérdésére jelezte, folyamatosan magas az érdeklődők száma. A K&H Banknál nagyjából megegyezett a március 15. előtt és után igényelt csok-támogatások aránya. A Raiffeisen Banknál pedig annyit közöltek, hogy az egyszerűbb folyamat segít mind az ügyfeleknek, mind pedig a banknak.
Azok közül a bankok közül, akik megadták erre vonatkozó adataikat, az első negyedévben a legtöbb csokot, 7,5 milliárd forint értékben az OTP Bank folyósította - több mint kétezer igénylő részére, átlagosan 3,5 millió forintot.
A Takarék csoport az első negyedévében 2,44 milliárd forint értékben kötött szerződést (összesen 1123 darabot) csok-támogatásra.
A K&H Bank január-áprilisban közel 1,4 milliárd forint csokot folyósított közel 500 ügyfelének; egy-egy érintett a pénzintézetnél átlagosan 5,4 millió forint összeghez jutott.
Az első negyedévében az UniCredit Bank egymilliárd forint értében folyósított csokot csaknem 400 ügyfelének, akik így átlagosan 2,5 millió forint támogatáshoz jutottak. A Budapest Banknál a folyósítás összege 343 millió forintot tett ki, 148 igénylő részesült átlagosan 2,32 millió forintnyi támogatásban.
Az MKB Banknál az első három hónapban 70 százalékkal nőtt a három vagy több gyermekes családoknak nyújtott támogatás. A pénzintézeten keresztül igényelt támogatások esetében az egy-, illetve kétgyermekes családok teszik ki a nagyobb hányadot, az összes igénylés háromötödét. Az egy-, kétgyermekes családok a többséget képviselik a Takarék csoportnál (16 + 39 százalék), UniCreditnél (56 százalék), a Raiffeisennél (80 százalék) és a Budapest Banknál is. A CIB Banknál fordított a helyzet, az első negyedévben az igénylők 47 százaléka egy vagy két gyerekkel, 53 százaléka pedig három vagy több gyerekkel kérte a támogatást.
A maximálisan elérhető tízmillió forintot a Takarék csoportnál a szerződők csaknem fele, az UniCreditnél és a CIB-nél az igénylők 17 százaléka, a K&H-nál az igénylők 12 százaléka, a Raiffeisennél az igénylők 7-8 százaléka, az MKB-nál minden nyolcadik csokban részesülő ügyfél kérte. Az OTP-nél tízmillió forintot négyszázan, a Budapest Banknál 11-en vettek fel az első negyedévben.
A felhasználás célját nézve, a legtöbb esetben használt lakás vásárlására igényelték az otthonteremtési támogatást: az ügyletek nagyjából kétharmadát tették ki a régi ingatlanok az OTP-nél, az MKB-nál, a Takarék csoportnál és az UniCreditnél. Az igényelt összeg alapján azonban már más kép rajzolódik ki például az OTP-nél, ahol a támogatási összeg mindössze 30 százaléka kapcsolódott használt lakás vásárlásához (37 százalék építéshez, 34 százalék új lakás vásárlásához). Használt lakásra a Raiffeisennél a támogatások 80 százaléka, a K&H-nál 55 százalék (7 százalék új ingatlan, 32 lakásépítés), a Budapest Banknál 47 százalék (15 százalék új lakás, 38 százalék építés) ment.
Március 15-től a csok banki igénylésénél egyszerűbb esetben akár elég lehet a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló, valamint egy nyilatkozat az egyéb körülményekről. A fontos változások közé tartozik az is, hogy már az ingatlantulajdonnal rendelkező családok is kérhetik a csokot. A külföldről hazatérő családok is igénybe vehetik a lehetőséget, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít.