Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a nagyobb vagy kedvezőtlen beosztású lakásoknál előfordul, hogy a négyzetméterre vetített bérleti díj a 2000 forintot sem éri el, míg a kis méretű, 40 négyzetméter alatti, galériázott garzonoknál az átlagos bérleti díj négyzetméterenként többnyire 4000-4500 forint közelében mozog. Ráadásul a rezsi és a közös költségek a Rentingo.com számításai szerint átlagosan négyzetméterenként további közel 700 forintos kiadást jelentenek havonta.
Hozzátették, a bérleti díjat leginkább az befolyásolja, hogy az adott lakás melyik kerületben található, milyen az ingatlan állapota, felszereltsége, illetve, hogy a lakásban található szobák külön bejáratúak-e, vagy egymásból nyílnak.
A Rentingo.com adatai szerint idén a január-márciusi időszakban a budapesti bérlakáspiacon a legnagyobb kereslet a pesti oldalon az V., a VII., a VIII., a XIII, és a XIV. kerületben, a budai oldalon pedig a II. és a XI. kerületben volt, az itt található 34-60 négyzetméteres, egy, másfél vagy két külön bejáratú szobával rendelkező, téglaépítésű, bútorozott lakások iránt.
Az I., az V., a VI. és a VII. kerületekben továbbra is az Airbnb-szolgáltatás a leggyakoribb, vagyis az ingatlanokat pár napra adják ki, aminek hatására ezekben a kerületekben a szűkebb kínálat miatt jelentősen emelkedtek a lakásbérleti díjak, így a hosszú távú bérlés ezekben a kerületekben sokak számára megfizethetetlenné vált.
Ugyanakkor lakásbérlésre továbbra is a belvárosban van a legnagyobb igény, hiszen a bérlők többsége a felsőoktatási intézményekhez és a belvárosi munkahelyekhez közel szeretne lakni, így a bérlők ma már kénytelenek a szűkebb belváros közelében lévő kerületekben lakást keresni. Ezek a kerületek - mint például a VIII., a XIII. és a XIV. - még közel vannak a belvároshoz és a főbb intézményekhez, valamint jó tömegközlekedéssel is rendelkeznek.