A KSH jelentése szerint februárban az ipari épületek mellett lakóépületek, oktatási épületek építésének köszönhetően az épületek építésének volumene 19,8, az egyéb építményeké - a gyorsforgalmi utak építése, illetve vasút felújítási munkák és közműépítések nyomán - 40,1 százalékkal nőtt.
Horváth András, a Takarékbank elemzője 2018-ban 25 százalékot meghaladó éves növekedésre számít az építőiparban, figyelembe véve a 2017-es erős, 29,6 százalékos bázist.
Az elemző szerint a fellendülést a szerződések állománynövekedése is alátámasztja, és ebben további növekedés várható, mivel a kereslet kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind az irodafejlesztések iránt. A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentős piaci kereslet mellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja.
Horváth András úgy vélte, hogy az építőiparban uralkodó lendület fenntartása érdekében hasznos lenne a kedvezményes 5 százalékos áfa-kulcs meghosszabbítása, hiszen a költségvetési többletbevétel már rövidtávon meghaladja a kieső áfa mértékét.
Felidézte, hogy 2017-ben 14 389 új lakást adtak át, ami 44 százalékos növekedés az előző évhez képest. Idén piaci becslések szerint körülbelül 25 ezer lakást adnak át országosan, ami egyelőre elmarad a lakásállományhoz mérten ideálisnak tekintett éves 40 ezres számtól, vagyis az elemző szerint van még növekedési lehetőség a piacon.
Ugyanakkor megjegyezte, az építőipar bővülésére a szakemberhiány érdemi kockázatot jelenthet, főként a mikrovállalkozásoknál, akik kevésbé tudnak részt venni a béremelési versenyben.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában arról számolt be, hogy a következő hónapokban ugyan folytatódhat az építőipar növekedése de a magas bázisadatok miatt lassabb ütemben, idén összességében a szektor 10-20 százalékos bővülésére számít.
Az elemző arra is rámutatott, hogy felemásan alakultak az új szerződésekre vonatkozó februári adatok, hiszen az egyéb építményeknél az új szerződések volumene több mint 50 százalékkal nőtt, azaz a januári több mint 30 százalékos visszaesés ezen a területen csak átmeneti volt. Az épületépítések új szerződéseinél viszont 46 százalékos csökkenés történt, így az elemző szerint még kérdés, hogy itt is átmeneti visszaesésről vagy trendfordulóról van-e szó. Az is lehet, hogy a korábban megkezdett projekteket igyekeznek befejezni a beruházók és egyre kevésbé kötnek újabb szerződéseket. Ebben szerepet játszik az is, hogy 2019 végéig lesz érvényben az 5 százalékos áfa, ezt követően újra életbe lép a 27 százalékos kulcs, ami megdrágítaná a lakásokat. A választások utáni kormányzati nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a demográfiái folyamatokat fontos kérdésként kezeli majd az új kabinet. Az ezzel összefüggő intézkedések pedig a lakáspolitikát is érinthetik - tette hozzá.
Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője szerint a kormánynak heteken belül választ kellene adnia arra, hogy meghosszabbítja-e a kedvezményes, 5 százalékos áfa időtartamát, ellenkező esetben az építőipari cégek 2019-ben akár 30 százalékos visszaesést is elszenvedhetnek. Az elemző szerint a kormány késlekedik az építőipari cégek technológiai és hatékonysági javítását célzó program felgyorsításával, mert eddig csak egytizedét fizette ki a beígért 20 milliárd forintos támogatásnak.