A pára az otthonok egyik legnagyobb ellensége, ami nemcsak lakásunk állagára, de tulajdon egészségünkre is komoly hatással lehet. Körülnéztünk a piacon fellelhető megoldásokon át a házi praktikákig, és számtalan jó megoldást találtunk - írja cikkében a praktiker.
Otthonunkban a páratartalom 30–60% között mozog átlagosan, az ennél magasabb levegőnedvesség-tartalom számtalan kellemetlenséghez vezet. Kiemelt páragyár például a konyha mellett a fürdőszobánk is, itt szinte folyamatosan magas a páratartalom, főleg ha a mosást és a teregetést ugyanabban a helyiségben kell megoldani. Emellé társulnak be az esetleges tervezési-kivitelezési hibákból adódó hőhídak (hideg falsarkok) is, ahol nagyon könnyen lecsapódik a pára a levegőből, és előbb vagy utóbb a penész beköltözik a lakásunkba.
Egyszerű párátlanító készülékek
A páramentesítésre nem kell egy kisebb vagyont elköltenünk, számos olcsóbb darab is a rendelkezésünkre áll. Ilyenek a tablettás vagy pasztillás páramentesítők, amelyek a só és egyéb adalékanyagok erejét hívják segítségül a nedvességgel folytatott ádáz harcban. Ezek a pasztillák képesek magukba szívni és megkötni a nedvességet, valamint természetesen cserélhetők is, így a készülék hosszan elkísér minket és kitartóan szolgál.
Előnye, hogy nagyon olcsón megvásárolható, kis helyen elfér, akár a polcon is. Hátránya, hogy tartós, nagy mennyiségű nedvességgel nem képes elbánni önmagában, bár több készülékkel emelhetjük a hatásfokot.
Hűtve szárító készülékek
Nagyon egyszerű működési elv alapján birkózik meg a nagyobb mennyiségű párával is. Egy ventilátor keringteti a szobában a levegőt, majd a gépbe beépített hőcserélőben található hideg felületen lecsapódik és egy tartályba kerül. Klímaként nem üzemel, ugyanis a lecsapódás után a levegőt felmelegíti a készülék a szobában található hőmérsékletre. A legtöbb típusban légszűrő is található, így a készülék ezt a funkciót is segít betölteni.
Nagy előnye, hogy vegyszer nélkül üzemel és megbirkózik a nagyobb mennyiségű párával is, hátránya, hogy magas árkategóriát képvisel és a mérete is jóval nagyobb a pasztillás kistestvéréhez képest, valamint áramot is fogyasztanak a működés közben.
Alternatív megoldások, praktikák
Beépített ventilátorok
A falba beépített ventilátorok segítenek megmozgatni a helyiség levegőjét, ezzel meggyorsítják a fürdőszoba páraszintjének csökkenését. Előnye, hogy olcsó megoldás, hátránya, hogy zajjal jár, és ha nem csappantyús megoldást választunk, akkor a szél átfúj rajta és radikálisan hűti a fürdőt.
Szellőző beépítése a nyílászárókba
Akár utólagosan is beépíthetők szellőzőberendezések az újabb nyílászárókba, amelyek mérik a páraszintet a helyiségben, és ha az a normális fölé emelkedik, kinyitnak és szellőztetik a szobát. Nagyszerű megoldás, mert kiküszöböljük vele a folyamatosan nyitva levő ablakok által elvesztett hőt, amely télen jó szolgálatot tesz nekünk energiagazdálkodási szempontból is.
Nátrium-klorid
A bűvös név mögött a konyhasó rejlik. Mivel a só rendkívül jó nedvességbeszívó, egy tányér só kihelyezésével is tehetünk a pára ellen. Egy kis barkácsolással szinte tökéletes páramentesítőt eszkábálhatunk magunk is. Egy 2 literes ásványvizes palack tetejét levágjuk, majd belefordítjuk a palack aljába. A palack száját előtte szúnyoghálóval vagy egyéb, sűrű szövésű hálóval lezárjuk. A palack tetejébe, ami lefordítva tölcsért formáz, sót töltünk. A só magába szívja a nedvességet, a gravitációtól a sórétegen és a szűrőn át pedig a PET-palack aljába csöpög a víz.
Szellőztetés, az analóg módszer
Ha nem áll módunkban készüléket vásárolni és konyhasó sincsen a háznál, akkor javasoljuk a jó öreg szellőztetést. No nem egész nap, hanem csak rövidebb, 5-10 perces intenzív szellőztetéssel is sokat tehetünk a szárazabb levegőért.