A falfűtés sokban hasonlít a padlófűtésre, először is abban, hogy nincs szem előtt, és nem foglal helyet, mint a radiátorok. Emellett nem kell hozzá olyan forróra felfűteni a rendszerben keringő vizet, elég csak 30-35 fokra, így kevesebb energiát igényel. Kiküszöböli a padlófűtésnek azt a hátrányát is, hogy az a padló porát felfelé keringeti a levegőben - írja a praktiker.
A falfűtés kerülhet a függőleges falakba, általában a külső falakat szokták erre a célra használni, de beépíthető a mennyezetbe is, utóbbi esetben mennyezetfűtésről beszélünk. Az általa biztosított hőérzet nagyon kellemes, hiszen nagy felületen sugározzák a meleget a falak, és így alacsonyabb levegő-hőmérséklet mellett is ugyanolyan komfortosan érezzük magunkat. Tulajdonképpen nagyon hasonló meleget ad, mint a cserépkályhák, hiszen ugyanazon az elven működik. Nem a levegőt melegíti fel, hanem a meleget sugárzó felületek hőjét érzékeljük, mint egy hűvös tavaszi napon a napsütésben.
Attól sem kell tartanunk attól, hogy a falfűtés miatt csupaszon kell hagynunk az egész falat. Egyrészt nem a teljes falfelületet hálózzák be a falfűtés csövei, másrészt később sem jelent problémát, ha mondjuk egy képet szeretnénk feltenni a falfűtésre. Kapható olyan speciális hőérzékeny fólia, amit ha a falra helyezünk, akkor megmutatja, merre futnak a fűtéscsövek a falban, de infrahőmérőt is használhatunk. Ha pedig mégis baleset történne, az sem tragédia, elég egy kis részen javítani a rendszert.
A falfűtésnél érdemes előre megtervezni és kihagyni a nagyobb, magas bútorok, mint a gardróbszekrény helyét, de ha mennyezetfűtést választunk, akkor ezek a problémák fel sem merülnek. Emellett ez tényleg olyan érzetet ad, mintha felülről sütne ránk a nap.
A falfűtéses rendszerek kondenzációs kazánnal működnek igazán gazdaságosan, de hőszivattyúval vagy napkollektorokkal is remekül használhatók. Alkalmazhatjuk kiegészítő fűtésként radiátoros vagy padlófűtés mellett, és ha szeretnénk, nyáron hűtésre is használható.