A KEHOP Plusz programtervezetét a közeljövőben elfogadhatja az Európai Bizottság, a finanszírozása viszont külön kérdés. A KEHOP Plusz az egyike annak a három operatív programnak, amelyek esetén az EB idén szeptemberben a rendelkezésre álló keretek 65 százalékára vonatkozó moratóriumot rendelt el a kifizetésekre. Újabb fejlemények a Magyarországra jutható 2021-29-es időszaki uniós források és folyósításuk ügyében a november 30-ai bizottsági döntés és a december elejére ütemezett európai tanácsi döntés kapcsán várhatók.
Az EB tartalmi és pénzügyi jóváhagyását sürgetővé teszi, hogy az igazságos átmenet uniós forrásainak 60 százalékát a három karbon-intenzív megyének 2026-ig kell elköltenie, és csak a fennmaradó 40 százalék felhasználása csúszhat a finanszírozási időszak utolsó három évére.
Több mint 34 ezer háztartás újulhat meg
A KEHOP Plusz tervezete szerint az energiahatékonyság növelésére vonatkozó célkitűzésen belül 2029-ig – többek között – 34 ezer háztartás és 790 ezer négyzetméter középület, valamint 80 kilométernyi távhővezeték újulhat meg az energiatakarékosságot és -hatékonyságot növelő felújítások és beruházások révén. Ennek a célkitűzésnek a kerete kb. 765 millió euró, ebből lakóépületek felújítására és az ehhez kapcsolódó demonstrációs projektekre, kísérő intézkedésekre 303 millió euró jutna.
„A program előremutató módon az energiaszegénység csökkentését is célozza, de nem igazán részletezi. Legalább a pályázati felhívásokban egyértelműsíteni kell, hogy az alacsony jövedelműek, energiaszegénységben élők számára differenciált, nagy támogatási intenzitású energetikai lakóépület-felújító programot alakítsanak ki. Ugyanis félő, hogy ennek hiányában a pályázati források nem lesznek képesek elérni az alacsony jövedelmű háztartásokat, amelyek általában energiaszegénységben élnek” – mondta Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
A civilszervezet szakértői szerint a támogatás felételeként magában nem elégséges az, hogy a felújítás mélysége legalább közepesnek, azaz 30-60 százalék primerenergia-megtakarításnak van megadva. Ugyanis a fejezet helyesen kimondja, hogy ösztönözni kell a mélyfelújítást, azaz a 60 százaléknál nagyobb primerenergia-megtakarítást, akár több ütemben. Azonban ehhez ösztönző eszközt is be kell építeni legalább a pályázati felhívásokba, például, hogy a támogatási intenzitás a felújítás mélységével arányosan nőjön a 30 százalék feletti energiatakarékossági felújításoknál.
Megújuló energia: elnagyolt kategóriák állnak rendelkezésre
A program megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós támogatásai és pénzügyi eszközei 2029-ig összesen 459 MW új megújulóenergia-termelő kapacitás kiépülését segítenék elő a hő- és villamosenergia-termelés területén. Ennek finanszírozására az érintett szektorok és szereplők között összesen 454 millió euró uniós forrás állna rendelkezésre. Az összeg nagy része, 393 millió euró vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó pedig visszatérítendő pénzügyi eszköz, hitel lehet. Előremutató, hogy megjelenik a szélenergia támogatása is 20 millió euró erejéig, de arányaiban a legtöbb támogatást (302 millió eurót) az „egyéb megújuló, beleértve a geotermikus energiát” kategória kapja, amibe valószínűleg a zöld hidrogén is beletartozik. A második legtöbbet a hasonlóan rugalmas „karbonszegény szolgáltatások, intézkedések” kategória kapja 84 millió euróval. A karbonszegény viszont nem egyenlő a karbonmentessel, sem a megújuló energiával, ezért a klímasemlegességnek nem megfelelő programok közpénzekből való támogatását minimalizálni kellene az MTVSZ szerint.
A megújuló alapú energiatermelés terjedését segítheti az is, hogy az intelligens energiarendszerek és energiatárolás fejezeten belül 351 MWh villamosenergia tárolókapacitás megvalósítását irányozzák elő 2029-ig. Mindezt összesen 426 millió euróból, ami 100 százalékban uniós támogatás. Ebből 386 millió euró energiatárolásra, 40 millió euró karbonszegény szolgáltatásokra, intézkedésekre lenne fordítható.
Az igazságos átmenettel a kkv-ket is meg kell célozni
Az igazságos átmenetre vontakozó célkitűzéssel kapcsolatban fontos tisztázandó pont, hogy mind a kategóriákban, mind a mutatókban együtt kezelik a három karbon-intenzív megyei nagyvállalatokat, valamint a kis- és középvállalkozásokat. Az MTVSZ szerint ezeket külön kellene venni, továbbá a pályázati felhívásban is egyértelművé kellene tenni, hogy az elsősorban a kkv szektornak jutható támogatások nagyját (akár óhatatlanul) ne vihessék el a tőkeerősebb, nagyobb pályázati rutinú nagyvállalatok. A lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása kapcsán is pontosítani kellene legalább a pályázati felhívásokban, hogy a jellemzően rossz (HH-II-JJ) energiatanúsítványú lakásokat vagy házakat, amennyiben felújíthatók, nagyobb támogatási intenzitással ösztönzik hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel egybekötött, nagyobb energetikai (mély)felújításra.
„Mindehhez jó alapot adhat, hogy az igazságos átmenet keretében Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyére jutó uniós források fejezetben szereplő mintegy 251 millió eurós keretből 160 millió euró támogatás és 91 millió euró pénzügyi eszköz lett megjelölve, utóbbi pedig fele-fele arányban hitel, illetve vissza nem térítendő támogatás. Ezen belül a kkv üzletfejlesztés 29 millió euró, a vállalkozások-kutatóközpontok és az egyetemek közötti technológiatranszfer 41 millió euró, a vállalkozások (kkv-k és nagyvállalatok is) energiahatékonysági és demonstrációs projektjei 39 millió euró, a lakóépületek energiahatékonyság-növelése 31 millió euró, a hálózatfejlesztés 6,5 millió euró, a tájrehabilitáció 56 millió euró, az átképzések pedig 48 millió eurós keretet kapnának” – hangsúlyozta Botár Alexa.