2022 elején is folytatódott a bérleti díjak és a lakásárak emelkedése
A lakbérek esetében több mint 10 százalékkal emelkedett az országos index 2020 decembere és 2021 decembere között, a drágulás pedig az idei év első hónapjaiban is folytatódott: májusban országosan 9,7, a fővárosban pedig 5,8 százalékkal haladták meg a bérleti díjak a koronavírus-járvány előtti csúcsot. A lakásárak országosan több mint 15 százalékkal emelkedtek 2020 negyedik negyedéve és 2021 utolsó három hónapja között, idén pedig még meredekebb növekedés mehetett végbe az előrejelzések szerint. A lakások jelentős drágulása miatt annak ellenére is kedvezőtlenebbé váltak a kollégiumi elhelyezést kiváltó, befektetési célú lakásvásárlás feltételei, hogy emelkedtek a bérleti díjak – állapították meg a Takarék Index szakértői.
Magas árakra kell számítani a budapesti egyetemi helyszíneken
A fővárosban az 1 millió forintot is meghaladó fajlagos négyzetméteráron kínáltak lakásokat a legdrágább, V. kerületben 2021-ben, de az I. kerületben is 900 ezer forint felett voltak a négyzetméterenkénti átlagárak. Az egyetemisták körében legnépszerűbb belső városrészek közül a legolcsóbb Palotanegyedben valamivel 700 ezer forint feletti négyzetméterárakkal találkozhattak a vevők, míg a kijjebb eső részeken 650 és 870 ezer forint között mozogtak az árak: a legtöbbet Ferencváros rehabilitációs részén kellett fizetni, nem sokkal maradt el tőle a Corvin-negyed. A külsőbb helyszínek közül alacsonyabb áron a Magdolnanegyedben és Újpesten lehetett ingatlanhoz jutni, átlagosan négyzetméterenkénti 600 ezer forintért. A szakértők által vizsgált helyszínek közül tavaly a ferencvárosi rehabilitációs területen, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolnanegyedben nőttek a leginkább, több mint 10 százalékkal az átlagos négyzetméterárak az egy évvel korábbihoz képest.
Gödöllő a legdrágább, Miskolc a legolcsóbb vidéki egyetemi város
Vidéken továbbra is jóval alacsonyabbak a lakásárak, mint a fővárosban. A vizsgált egyetemi helyszínek közül Gödöllő a legdrágább, de a négyzetméterenként fizetendő átlagos összeg ott sem érte el az 500 ezer forintot 2021-ben. A második helyen Debrecen áll 490 ezer forint alatti fajlagos árral, míg Veszprémben és Győrben 460 és 470 ezer forint között mozogtak a négyzetméterárak. A nagyobb egyetemi helyszínek közül a legolcsóbb továbbra is Miskolc, ahol nem érte el a 300 ezer forintot a lakásokért négyzetméterenként fizetendő átlagár. Tavaly az összes vidéki egyetemi város lakáspiacán drágulás volt jellemző, Miskolcon és Szegeden 18 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. Gödöllőn 16, Debrecenben és Győrben 14 százalékos, Veszprémben 13 százalékos volt a növekedés. A vizsgált helyszínek közül a legkevésbé, 10 százalékkal Pécsen nőttek az árak 2020-hoz képest.
Vidéken kedvezőbbek a fedezeti időtávok
A Takarék Index elemzői – a piaci átlagokat és más olyan szempontokat alapul véve, mint a hitel, a költségek vagy épp az amortizáció – minden évben megvizsgálják, milyen lehetőségeik vannak az egyetemista gyereküknek lakhatást kereső családoknak, érdemes lehet-e a lakásvásárlás mellett dönteni a bérlés helyett, és mi az a minimum idő, amelynek elteltével megegyezik a vásárlás és a bérlés költsége. A fővárosban jelenleg 7,9 és 19,1 év között alakulnak a fedezeti időtávok a vizsgált helyszíneken. A legalacsonyabb a XV. kerületben, a legmagasabb a II. és az V. kerületben. Ha a lakás egy szobáját kiadja a család más egyetemistának, a számítás szerint csökken a vásárlás költsége, ezzel együtt a fedezeti időtáv is. A 3-5 éves képzési időt azonban még így is meghaladják, a bérleti díjak jelenlegi szintje mellett 4,3 és 10,5 év között alakulnak, ami elsősorban a hosszabb távú, befektetési vagy kiadási célú lakásvásárlásnak kedvezhet.
A vidéki nagy egyetemi városokban a fővárosinál továbbra is alacsonyabb, az elmúlt évekhez képest azonban növekvő fedezeti időtávokat látni. Szobakiadás nélkül 3,2-6,5 év között mozogtak az értékek, a legalacsonyabb Miskolcon, a legmagasabb Győrben volt. Szobakiadással kedvezőbb a helyzet: 2 és 3,6 év közötti, vagyis nagyjából lefedi a felsőfokú tanulmányok 3-5 éves időtartamát.
A fedezeti időtávok már 2021-ben is jelentősen növekedtek, és a tendencia idén is folytatódott. Hiába emelkedtek ugyanis a bérleti díjak, a lakásárak növekedését nem tudták ellensúlyozni, miközben a hitelfelvétel is drágult. A fedezeti időtáv Budapesten és vidéken is emelkedett. Abszolút értékben ez a növekedés erősebb volt Budapesten, mint vidéken. A főváros legdrágább részén, az V. kerületben szobakiadás nélkül 2019-ben még 6 év, 2022-ben már 19,1 év, szobakiadással 3,4 év, illetve 10,5 év volt. A vidéki városok közül listavezető Győrben három éve szobakiadás nélkül még 2,6, idén viszont már 6,5 év, szobakiadással pedig 1,7 év, valamint 3,7 év volt.
„A személyes körülményeket is mérlegelve az ingatlanvásárlás még mindig megfontolásra érdemes befektetés és a jelenlegi inflációs környezetben akár a vagyonmegőrzés egyik módja lehet, figyelemmel arra is, hogy a jelzáloghitelek kamatai jelenleg alacsonyabbak az infláció szintjénél, így akár befektetési vagy kiadási céllal is érdemes lehet ingatlant vásárolni. A Magyar Bankholding bankjainál ebben az esetben is személyre szabott termékpaletta és magas színvonalú kiszolgálás várja az ügyfeleket” – fogalmazott Somogyi Péter, a Magyar Bankholding lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója.